zöldfal Zöldfal Blog » Borostyánfallal egy élhetőbb Budapestért

Feltölve : 2015-07-09
Szerző : zöldfalkert

Az urbanizáció szükségszerűen hozta magával a mesterséges épített környezet térnyerését, és ezzel párhuzamosan szorította vissza az élő zöldterületek mennyiségét. Későn kapnak észbe az illetékes hivatalok és a lakosság, amikor parkosítással, utcafronti virágágyak telepítésével próbálják meg enyhíteni a zöldterületek hiányát, mivel a városok szerkezete ritkán alkalmas nagyobb kiterjedésű zöldfelületek létrehozására.

Vagy mégis?

 

A folyamat könnyen visszafordítható, ha elkezdünk függőlegesben gondolkodni. És itt a függőlegesen a házfalakat, kerítéseket, balkonokat, tűzfalakat, kéményeket, tornyokat, stb. értem. A növényzet ugyanis nem csak a talaj szintjén, vízszintes helyzetben érzi jól magát, hanem házfalakon ugyanúgy. Ahogyan azt a francia trópuskutató, Patrick Blanc már felfedezte 1938-ban. Blanc ugyanis a trópusi esőerdőkben megfigyelte, hogy a növények föld nélkül, a fák törzsén is mindenféle gond nélkül megélnek. Később, 2000-ben a zöldfalépítés felkapottá vált, miután Patrick első munkái hatalmas sikert arattak.

De mi is az a zöldfal?

A zöldfal tulajdonképpen egy épített, örökzöld, függőleges felület, melyet sűrű zöld növénytakaró borít. A zöldfal tökéletes alternatívát jelent a városokból kiszoruló zöld területeknek, feltéve, ha ezt észrevesszük. Franciaországban, Svédországban már évek óta törvényben van egy olyan rendelet, amely előírja, hogy minden kereskedelmi céllal létrehozott épületet zöld növényzettel kell beborítani, kivéve, ha napelemet helyeznek el a tetőn. Ausztráliában ezt a törvényt 2009-ben vezették be, azzal a különbséggel, hogy minden kereskedelmi és lakóépületre is érvényes, függetlenül attól, hogy van rajta napelem vagy nincs.

Forrás: zoldfal.blog.hu

Bár Magyarországon is egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a zöldfalak, hála a ZÉOSZ-nak (Zöldtető-és Zöldfal Építők Országos Szövetsége), sajnos hasonló kezdeményezés még nem történt, mint Párizsban vagy Ausztráliában. Az évente megrendezett Construma építőipari kiállításon a zöldfal - mint népszerű és modern építőipari anyag - hívei rendszeresen képviseltetik magukat, és általában 1-1 ilyen téma kiemelt szerepet kap. Továbbá számos külföldi konferencián, versenyeken, kiállításokon is rendszeresen részt vesznek a magyar zöldfal építő szakemberek. Pályázatok, tanulmányok százait olvashatjuk az interneten, de egyelőre kevés helyen látjuk megvalósulni mindazt, amiről lelkes előadásokat hallhatunk az ilyen kiállításokon, konferenciákon. Pedig igény lenne rá bőven. Az utcákat járva rábukkanhatunk 1-2 benzinkútra, kávézóra vagy szórakozóhelyre, melyeknek falfelülete szépen be van borítva zöld növényekkel. Tervek is készültek, pl. a Király utcai nagy tűzfal borostyánnal való befuttatásáról, vagy az Óbudai Főtáv kéményének zöldbe borításáról, de ezek nagy része sajnos ott is maradt a tervezőasztalokon.

De tulajdonképpen hogyan és milyen növényekkel kéne befuttatni ezeket a kopár városi falakat, hogy élhetőbb környezetet teremtsünk magunknak? Érdemes pár fogalmat tisztázni, mielőtt belemegyünk a részletekbe.

Fotó: zoldfal.blog.hu

A zöldfalak királya: a borostyánfal

Forrás: borostyanfal.hu

Napjaink kertes övezeteinek egyre inkább hódító trendje a borostyánkerítés, vagy borostyánfal. De hívhatjuk borostyán panelnek, sövénykerítésnek, vagy, ahogy tetszik. Nem kifejezetten zöldfal a maga szó szoros értelmében, mivel zöldfalon gyakran a többféle különböző növényből álló gyökerével nem közvetlenül a falhoz kapaszkodó élő burkolatot értjük, mégis a zöldfalak közé tartozik, hiszen a borostyán is egy örökzöld növény, amely tökéletesen alkalmas bármilyen falfelület beborítására. Mondhatjuk, hogy ha a zöldfal a gyűjtőnévként szolgál az összes függőleges felületen megélő növénynek, akkor a borostyánfal köztük az alfa és ómega, mivel a borostyán érzi a legjobban magát a falakon és a legtovább él az összes növény közül. A borostyánfal telepítése és szállítása egyszerűbben, gyorsabban kivitelezhető, mivel a borostyánból álló panelek előre le vannak gyártva, és a borostyán igénytelenségének köszönhetően minimális gondozással, hosszabb ideig szépen zöldellnek.

Fotó: borostyanfal.hu

 

Városrehabilitáció zöldfalakkal

Téves lenne azt feltételezni, hogy a borostyánfal luxuscikknek számít, és csak menő irodaházak és az igazán tehetősek kertjeiben fordul elő. Bár tény, hogy a trend azt mutatja, hogy sövénykerítésnek, és térelválasztónak többen választják a borostyánfalakat, a városrehabilitáció szempontjából nélkülözhetetlen elemnek számítanak. A régi lepukkant omladozó vakolatú pesti bérházakat, szebbé, élhetőbbé, értékesebbé lehetne varázsolni zöldfalakkal, főleg az arra igazán rászoruló kerületekben. Tény azonban, hogy ahol már minimális zöld szigetek megjelennek, ott az ingatlanárak is emelkednek és a lakóközösség összetétele is megváltozik. Mégis fontos lenne a városkép javításához és az egészségesebb környezet megteremtéséhez a ronda házfalak és a még rondább tűzfalak szisztematikus zöldfalakká alakítása, ha már nem áll rendelkezésre elegendő terület a növények mennyiségi és minőségi telepítésére. Bár még nem olyan vészes a helyzet, de Terézváros és Erzsébetváros slumosodásának megakadályozásához a legkézenfekvőbb megoldás a vertikális zöld kertek növelése lenne, de erre aligha van esély a pesti ’slumok’ területén, a tulajdonosoknak ugyanis nem fűződik érdekük a lakókörnyék javításához. Bár számtalan tervezet létrejött már az ügy érdekében, komoly előrelépések még nem történtek. A rosszabb állapotban lévő, de lebontásra nem váró bérházak tulajdonosai pedig még mindig attól tartanak, hogy a zöldfalak telepítése egy macerás, költséges procedúrát jelentene számukra, arról nem is beszélve, hogy a zöld növényzet sok kis izét odavonz az épületekhez, amik aztán bemásznának a lakásokba.

Forrás: zoldfal.blog.hu

De nem csak a szebb városképért lenne érdemes zöldfalakat, zöldkerítéseket telepíteni. A lepukkant városrészek, ronda graffitik és omladozó vakolatok felújítása és eltüntetése mellett a zöldfalak egészségünkre, pszichés állapotunkra és közvetlen környezetünkre is pozitív hatással vannak. Az egy dolog, hogy esztétikus, időtálló és helytakarékos megoldást jelentenek a zöldfalak a városkép javításában, nagyon fontos megemlíteni, hogy a borostyánfalak telepítéséből származó egyéb pozitív hozadékok hosszútávon megtérülő befektetést jelentenének minden önkormányzat számára. Ha időben felismerik a bennük rejlő potenciált. A városi életminőség szintje első sorban a levegő szennyezettségének mértékével becsülhető meg. Ha tenni akarunk a tiszta levegőjű városért, amely önmagának termeli meg az oxigént, a legegyszerűbb és legjobb mód, ha zöldfalakat építünk. A növénynek az széndioxid táplálék, amiért cserébe oxigént állít elő. Egy 120X180 cm-es borostyánfal napi 45 liter oxigént termel (borostyanfal.hu). Akkor képzeljük el, hogy egy egész háztömbnyi borostyánfallal mennyi friss levegőt állíthatunk elő. A megnövekedett széndioxid kibocsájtást pedig a zöldfalakkal tudjuk ellensúlyozni.

Fotó: zoldfal.blog.hu

Nem elég, hogy a levegő páradúsabb, frissebb lesz a zöldfalaknak köszönhetően, de a levelek megkötik a port és annak koncentrációját és elnyelik a káros napsugárzás 70%-át is. Ezeknek az előnyöknek a tudatában már megérné komolyan elgondolkodni, hogy beinvesztáljunk nagy mennyiségű zöldfal rendszer kialakításába, de a lista még folytatódik. Számos kutatás született már a növények kedvező épületfizikai hatásáról és mindközül talán a legjelentősebbek a hőszigetek csökkentésére vonatkozó tanulmányok. Az bizonyára köztudott, hogy a nagyvárosokban általánosan melegebb van, mint a külterületeken, az azonban nem feltétlenül köztudott, hogy ez a jelenség sokkal erőteljesebb nyáron, mint télen. Ami nem csak azért baj, hogy a forró nyári napokon a városokban még melegebb van, hanem azért is, mert ilyenkor lényegesen megnő a levegő ózon tartalma, ami köztudottan mérgező. Mivel a zöldfal párologtat, ennek köszönhetően hűti a levegőt, ami természetes klimatizáló hatással bír.

Ha ügyesen párologtatunk és ügyesen árnyékolunk, akkor elkerülhetjük a légkondicionáló berendezések vásárlását, vagy ami még drágább, karbantartását. A zöldfalak telepítésével pedig sokat spórolhatunk ezzel akkor is ha kültérre akkor is ha beltérre ültetünk. Íme, egy kutatási eredmény, amely magáért beszél:

 

A grafikonon egy 2003-ban készült zöldfal kísérlet eredményei láthatóak, melyet Akira Hoyano (Tokyo Institute of Technology) professzornak köszönhetünk. Egy beton falú épület külső hőmérsékletét mérték csupaszon, félig befedve növénnyel, és teljesen befedve. A grafikonból egyértelműen kiolvasható, hogy amíg a teljesen növénnyel takart betonfelület 26-27 fokig melegedett, addig a teljesen csupasz beton felület 10 fokkal melegebbre is felhevült, meghaladva ezzel a kinti hőmérsékletet is. Mindenféleképpen érdemes megjegyezni, hogy egy 8-9 négyzetméternyi zöldfelület megfelel egy maximális fokozaton járatott klíma teljesítményének.

És ha már említettük a párologtatást és a hűtést, akkor az árnyékolásról sem feledkezhetünk meg. De miért kéne növényekkel árnyékolni, ha erre célra vannak kifejezetten létrehozott árnyékolók? Azért, mert a nap az árnyékoló szerkezeteket is felmelegíti, majd ezek, mint egy hősugárzó sugároznak tovább. Egy lehúzott redőny felülete akár 80 Celsius fok is lehet, amit aztán az ablakon keresztül továbbít az épület belsejébe. A növények, mint tudjuk, ezzel szemben azonban párologtatnak, ezáltal hűtenek. Mi is és az állatok is párologtatnak nyáron, hogy megfelelő hőmérsékletet biztosítsunk magunknak és ne hevüljünk fel túlságosan. Ezért van az, hogy egy szőlőlugas alatt lehet kellemesen hűvös, míg egy buszmegálló teteje alatt nem.

Nem elég, hogy tisztítják a levegőt, megkötik a port, a szennyeződést leveleiken, légkondicionálnak amikor kell, és fűtenek, amikor kell, még a zajszennyeződést is csökkentik. A zöldfalaknak eddig kizárólag csak szuperképességük van. Ha pedig a bérházak tulajdonosai félnek a sok kis izétől, amik bemászhatnak az ablakokon, jobban teszik, ha leporolják biológia könyveiket. A sok kis izé nem jelent ugyanis indokolatlan sáskainváziót, vagy mérges kígyókat. Viszont madarakat, bogarakat igen. A madarak pedig felcsipegetik a bogarakat, így nem kell attól félni, hogy hívatlan vendégek érkeznek hozzánk. Arról nem is beszélve, hogy otthont és élelmet biztosítunk nekik a zöldfalakkal.

Legyünk egy környezettudatosabbak, és gondoljuk végig, hogy a legkézenfekvőbb és legköltséghatékonyabb megoldás legyen szó a városkép javításáról, vagy egy élhetőbb környezet teremtéséről, az, ha zöldfalakat, borostyánfalakat telepítünk. Kicsit utópisztikusan hangzik, de ne várjunk addig, amíg krízishelyzet lép majd elő a magas légszennyezettség miatt és az egyetlen megoldás a városok élhetővé tételére majd elkezdik szisztematikusan befedni az épületek falait zöld növényzettel. Helyben, mi is tudunk építeni és szépíteni környezetünkön és ezáltal tágabb értelemben mindenki életminőségén. Akárhogy is nézzük, a zöldfalaknak a jövőben remélhetőleg kulcsfontosságú szerep jut majd, amikor a jövő építészei a tárgyaló termekben napirendre tűzik a várostervezés, városrehabilitáció kérdését. Ez hosszú távon mindenki érdeke kéne, hogy legyen. Már csak abból kiindulva, hogy minden ember ösztönösen vágyik a természet közelségére. A budapesti ember meg még inkább. Ha ezen a helyzeten egyszerűen változtathatunk, akkor miért nem kezdjük el már most?

A borostyánfal.hu-ról

A nemrégiben indult vállalkozás olyan ládás kiszerelésű mobil borostyán panelek telepítésével foglalkozik, melyekből borostyánfal, borostyánkerítés, térelválasztó, illetve tetszés szerint dekoráció készül. „Hivatásunknak tartjuk, hogy egy fenntartható szép környezetet teremtsünk nem csak ügyfeleink, hanem mindenki számára, ezzel is javítva közvetlen életterünket, egészségünket, legyen szó várostervezésről, vagy egyéni felhasználásról




Kulcsszavak: